Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.

Idézett hozzászólás:

3. fejezet   -         Egy kis figyelmet kérnék! –kocogtatta meg poharát Joe, és felállt. Az asztaloknál ülő násznép egy emberként figyelt a fiúra. -         Én kaptam azt a megtiszteltető feladatot, hogy beszédet mondjak szeretett bátyám Kevin, és újdonsült felesége Danielle tiszteletére. Először is azzal kezdeném, hogy pár éve még egyikünk se gondolta volna, hogy ma itt leszünk. Sokan előítéletekkel vannak a fogadalmunkkal, és a fiatalkori házassággal kapcsolatban. Ezek előtt az emberek előtt Kevin és Danielle az ékes példa arra, hogy ha két ember igazán szereti egymást, semmi sem állhat a boldogságuk útjába. Boldogan nézek öcsémre Nickre, és barátnőjére Tayre akik ugyan ezen az úton haladnak, és jó esély van rá, hogy pár év múlva akár az ő esküvőjükön vehetünk részt. Így most már csak rajtam a sor, és csak remélni tudom, hogy olyan boldog leszek a választottammal, mint az öcsém és a bátyám. Szóval emelem poharam az ifjú párra! Sok boldogságot nektek! –fejezte be beszédét Joe, és a hirtelen támadt csöndben csak a meghatódott szipogást, és az orrfújást lehetett hallani. Az esküvő utáni buli az ifjú pár nyitótáncával indult. Kev és Danielle a Love Bug-ra lassúzott, majd csatlakozott hozzájuk id. Kevin és Denise, kis idő múlva pedig Tay és Nick. Csak Joe ült magányosan az egyik szépen megterített asztalnál. Bár mosolyogva nézte a táncparketten boldogan lassúzó párokat, mégis csalódottság ült az arcán. Egyedül érezte magát a nagy tömeg ellenére. -         Ideülhetünk szépfiú? –kérdezte nevetve Ash. -         Persze gyertek csak. –tette át Joe a zakóját egy másik székre. Jen és Ash szinte egyszerre huppant le a fiú két oldalára. -         Mi ez a búskomorság rocksztár? Nézz csak rájuk milyen boldogok! – veregette vállon Jen Joe-t, mire egy szúrós pillantást kapott válaszul. - Óóó… oké már leesett! Pár percig kínos csöndben ültek hárman, majd Frankie jött oda hozzájuk. -         J…Jen… Esetleg lenne kedved velem táncolni? –kérdezte félénken a kisfiú. -         Ezer örömmel uram! –fogta meg Frankie kezét a lány, majd egy pillanatra megtorpant. –Ti nem jöttök? –fordult oda Joe-ékhoz, mire Ash kérdőn Joe-ra nézett. -         Ne haragudjatok, de nekem most nincs nagy kedvem hozzá. –válaszolta lehangoltan a fiú. Frankie és Jen boldogan csatlakoztak a táncoló tömeghez, míg Ashékre újabb kínos csönd ereszkedett. -         Kiugrom a mosdóba. –állt föl bánatosan a lány, de Joe egy szót sem szólt.   -         Mi ütött Joe-ba? –kérdezte Tay a mellettük táncoló Jenéket. -         Nem tudom, de nagyon fura. –vonta meg a vállát a lány. -         Még sose láttam ilyennek. –tette hozzá Tay. -         Én igen. Egyszer. Egy szülinapi zsúron, amikor senki nem akarta megnézni a nagy Josephíni bűvészelőadását. -         A nagy Josephíni? –nevetett Tay. -         Ja. Akkor láttam utoljára ilyen bánatosnak, és magányosnak. –bólogatott Nick. -         Mi megpróbáltuk feldobni Ashel, de nem ment. Még táncolni is hívtuk, de nemet mondott. – néztek Joe felé egyszerre. -         És most hol van Ashley? –vonta fel a szemöldökét Nick. -         Én sejtem! Ne aggódjatok, majd én beszélek vele. –csókolta meg Tay finoman Nicket, majd elengedte a kezét és Joe felé vette az irányt. A fiú csak maga elé bámult, és egy villával döfködte a használt szalvétáját. Csak akkor tért észhez amikor Tay levágta magát a mellette lévő székre, majd erősen megfogta mindkét kezét. -         Na idefigyelj Joseph Adam Jonas! Egy fikarcnyi okod sincs arra hogy itt búslakodj! A bátyád épp ma vette feleségül a lányt akit szeret, és megérdemli hogy te vidáman, és mosolyogva ünnepeld ezt a jeles alkalmat. Lehet, hogy most épp szomorú vagy amiatt hogy nincs barátnőd, de nem vagy egyedül! Itt van mindenki aki szeret téged, és azzal hogy te itt kókadozol fájdalmat okozol nekik! És tudod mit? Te vagy az egyik legcsodásabb ember akit ismerek. Szórakoztató, helyes, kedves, okos, és nem mellesleg egy rocksztár. Szóval csak türelmesnek kell lenned, hogy megtaláld azt a fantasztikus lányt, akibe bele tudnál szeretni. Úgyhogy most fogod magad, megkeresed Asht, és felkéred táncolni. Világos? -         Húha… még sose láttalak ilyennek, de hatott! –nyelt egy nagyot Joe. –Köszi Tay. Te vagy a legjobb barát a világon. – puszilta homlokon a lányt, majd Ash keresésére indult.   Folyt. Köv.

Bejegyzés:

Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:
	Súgó

2011.05.24. 17:34 Mouse_

Te szent gatya!!!! Remélem csak eltévesztette Ash a lyukat!!!Joe nem tűnhetett el!Lécci siess a kövövel!!!Pls!!!   Mouse_

2011.05.20. 22:20 Bea

Dodó! :)   Hát lehet nem tudom de nekem kétszer jeleníti meg a hatos fejezetet S:S  de szerintem kétszer van felrakva mert az előzőhöz is komiztam és.. na mindegy :) de remélem hamar jön a kövi rész puszi :)

2011.05.05. 20:48 Patt

kérlek folytassátok hamar :)

2011.05.02. 15:36 Dodó

Kedves Bea, nem mi raktuk fel kétszer a részt, de köszi a komit! :)

2011.05.02. 14:04 Bea

Már nem azért de kétszer eflraktátok ugyan azt a részt :S

2011.05.01. 17:39 Dalma

jesszusom... Csajok, erre megérte várni! De most hamarabb a kövit... :$ Azért röhögtem mikor mondta h Joe eltűnt... Bem tudom, úgy bele éltem magam, hogy elröhögtem... Fantasztikus! HAMAR A KÖVIT!!!!!!!!! 2011.04.27 17:48 Dodó „ 6. fejezet Ash másodpercekig döbbenten nézte a helyet ahol Joe eltűnt a szeme elől,majd gyorsan odarohant. Joe! –kiáltotta, mire elhaló nyögést kapott válaszul. Ne ordíts! Minden rendben. –szólt vissza a fiú, és Ash csak ekkor vette észre a hatalmas gödröt a lába mellett, Kevesebbet kellett volna enned vacsira. –kiáltott le Joenak. Vicces vagy. –morgolódott a fiú. –Sokat esett tegnap, sőt egész héten és … Te most magyarázkodsz?! –nevetett Ashley. –Na gyere, segítek kimászni. Kösz. – nyöszörgött Joe, és megfogta Ash kezét. A lány erősen húzta, de megcsúszott egy halom ázott falevélen, és bezuhant a gödörbe, egyenesen Joe-ra. A fiú a mellkasán fekvő lányt nézte. A rengeteg barna haj eltakarta az arcát, de az egész fejét levelek és fűszálak fedték. Ash pirulva fordította el arcát, és csak akkor vette észre, hogy még mindig szorítja Joe kezét, mikor a fiú összekulcsolt kezükkel simította ki a hajat a szeméből és rámosolygott. Azzal a kisfiús mosollyal amitől gyorsabban kezdett el verni a szíve. A lány hirtelen észbekapott, és gyorsan összeszedve magát leszállt a fiúról. - Hú, hát ez meredek volt. –lihegte Ash, majd kiszedett még néhány avardarabot összekócolt fürtjei közül. - Ash vagy egy kis probléma! –sziszegte a fájdalomtól összeszorított fogakkal Joe, miközben próbált lábra állni. A fájdalomtól azonban folyton visszahuppant a vizes földre. - Azt hiszem kiment a bokám! –suttogta fájdalmasan. Ash kétségbeesve nézett rá percekig, majd mikor észbe kapott Joe felé nyújtotta a kezét. – Gyere nagyfiú! – mosolygott, és Joe karját a vállára fektette, majd a derekánál fogva felállította. - Én nem fogok tudni kimászni. – közölte higgadtan a fiú. - Igen azt én is látom, csak gondoltam addig sem ülsz a hideg földön. Még a végén felfázol. –ezen szavak hallatán Joe elmosolyodott, és egy új számára imponáló tulajdonságot fedezett fel Ashben a gondoskodást, ami nagyon jól esett neki. - Támaszkodj neki a falnak, én megpróbálok kimászni, és segítséget hívni. –mondta határozottan a lány, és nagy lendületet véve felugrott, és így pont elérte a gödör peremét. Felhúzódzkodott, de a föld túl nedves volt, és megcsúszott rajta lila tornacipője. Joe félve kiáltott utána, de Ashnek sikerült megpihentetnie a lábát egy kiálló szikladarabban, és egy újabb lendületet véve sikerült kikászálódnia az üregből. - Pár perc és jövök! Kitartás! –kiáltotta le a fiúnak. - Én megleszek, de vigyázz magadra! A lány e szavak után az erdő felé vette az irányt, és sprintelni kezdett a sűrű bozótosok között. Annyira pánikba esett, hogy egy percig azt sem tudta merre van arccal, de egy pillanatnyi pihenő után összeszedte gondolatait, és tovább futott. Hirtelen megpillantotta a beszűrődő napfényt, a sűrűn nőtt fák között, s már tudta nem messze van a cél. Nagy lendülettel robbant ki a tisztásra, ahol már szinte idilli volt a hangulat. Denise és Tay főztek, Jen épp Frankievel focizott, Nick pedig id. Kevinnel diskurált a tábortűz helyes formájáról. Ash azonnal a fiúkhoz rohant, és a nagy lihegés közepette mutogatással próbálta elmondani a történteket. Joe… gödör… boka…- hadarta. Nyugi Ash! Nagy levegő! Most mondd érthetően! –nyugtatta Jen. Joe beesett egy gödörbe, és kiment a bokája ezért nem tud kimászni! Jesszus! –hüledezett Tay. Sietnünk kell, mindjárt itt a vihar! –közölte id. Kevin. Gyerünk Ash, mutasd az utat! – kiáltotta Nick, majd négyen egymás után eltűntek az erdőben. Ash futott elől, szorosan a nyomában Nick, mögöttük pedig a két lány Tay és Jen. Ash nagyon kifáradt, hiszen ő kétszer annyit futott mint a többiek, így a gödör előtt pár méterrel megállt hogy kifújja magát, de ujjával a gödör felé mutatva jelezte merre tovább. Mikor a többiek a peremhez értek nagyon elcsodálkoztak, és egy szó nélkül nagy szemeket meresztettek a lányra. Egész biztos ez volt az? –kérdezte hitetlenkedve Nick. Igen biztos! Miért? Ash ez a lyuk üres! Joe eltűnt!   Folyt. Köv.

2011.04.28. 22:21 Dóri

Király lett, csajok!  ;)

2011.04.28. 20:33 Bea

Sziasztok  woww ez is nagyon jó eltt. Joe eltűnt?? rem nem.. na vároma  folytatást puszika

2011.04.27. 17:48 Dodó

6. fejezet Ash másodpercekig döbbenten nézte a helyet ahol Joe eltűnt a szeme elől,majd gyorsan odarohant. Joe! –kiáltotta, mire elhaló nyögést kapott válaszul. Ne ordíts! Minden rendben. –szólt vissza a fiú, és Ash csak ekkor vette észre a hatalmas gödröt a lába mellett, Kevesebbet kellett volna enned vacsira. –kiáltott le Joenak. Vicces vagy. –morgolódott a fiú. –Sokat esett tegnap, sőt egész héten és … Te most magyarázkodsz?! –nevetett Ashley. –Na gyere, segítek kimászni. Kösz. – nyöszörgött Joe, és megfogta Ash kezét. A lány erősen húzta, de megcsúszott egy halom ázott falevélen, és bezuhant a gödörbe, egyenesen Joe-ra. A fiú a mellkasán fekvő lányt nézte. A rengeteg barna haj eltakarta az arcát, de az egész fejét levelek és fűszálak fedték. Ash pirulva fordította el arcát, és csak akkor vette észre, hogy még mindig szorítja Joe kezét, mikor a fiú összekulcsolt kezükkel simította ki a hajat a szeméből és rámosolygott. Azzal a kisfiús mosollyal amitől gyorsabban kezdett el verni a szíve. A lány hirtelen észbekapott, és gyorsan összeszedve magát leszállt a fiúról. - Hú, hát ez meredek volt. –lihegte Ash, majd kiszedett még néhány avardarabot összekócolt fürtjei közül. - Ash vagy egy kis probléma! –sziszegte a fájdalomtól összeszorított fogakkal Joe, miközben próbált lábra állni. A fájdalomtól azonban folyton visszahuppant a vizes földre. - Azt hiszem kiment a bokám! –suttogta fájdalmasan. Ash kétségbeesve nézett rá percekig, majd mikor észbe kapott Joe felé nyújtotta a kezét. – Gyere nagyfiú! – mosolygott, és Joe karját a vállára fektette, majd a derekánál fogva felállította. - Én nem fogok tudni kimászni. – közölte higgadtan a fiú. - Igen azt én is látom, csak gondoltam addig sem ülsz a hideg földön. Még a végén felfázol. –ezen szavak hallatán Joe elmosolyodott, és egy új számára imponáló tulajdonságot fedezett fel Ashben a gondoskodást, ami nagyon jól esett neki. - Támaszkodj neki a falnak, én megpróbálok kimászni, és segítséget hívni. –mondta határozottan a lány, és nagy lendületet véve felugrott, és így pont elérte a gödör peremét. Felhúzódzkodott, de a föld túl nedves volt, és megcsúszott rajta lila tornacipője. Joe félve kiáltott utána, de Ashnek sikerült megpihentetnie a lábát egy kiálló szikladarabban, és egy újabb lendületet véve sikerült kikászálódnia az üregből. - Pár perc és jövök! Kitartás! –kiáltotta le a fiúnak. - Én megleszek, de vigyázz magadra! A lány e szavak után az erdő felé vette az irányt, és sprintelni kezdett a sűrű bozótosok között. Annyira pánikba esett, hogy egy percig azt sem tudta merre van arccal, de egy pillanatnyi pihenő után összeszedte gondolatait, és tovább futott. Hirtelen megpillantotta a beszűrődő napfényt, a sűrűn nőtt fák között, s már tudta nem messze van a cél. Nagy lendülettel robbant ki a tisztásra, ahol már szinte idilli volt a hangulat. Denise és Tay főztek, Jen épp Frankievel focizott, Nick pedig id. Kevinnel diskurált a tábortűz helyes formájáról. Ash azonnal a fiúkhoz rohant, és a nagy lihegés közepette mutogatással próbálta elmondani a történteket. Joe… gödör… boka…- hadarta. Nyugi Ash! Nagy levegő! Most mondd érthetően! –nyugtatta Jen. Joe beesett egy gödörbe, és kiment a bokája ezért nem tud kimászni! Jesszus! –hüledezett Tay. Sietnünk kell, mindjárt itt a vihar! –közölte id. Kevin. Gyerünk Ash, mutasd az utat! – kiáltotta Nick, majd négyen egymás után eltűntek az erdőben. Ash futott elől, szorosan a nyomában Nick, mögöttük pedig a két lány Tay és Jen. Ash nagyon kifáradt, hiszen ő kétszer annyit futott mint a többiek, így a gödör előtt pár méterrel megállt hogy kifújja magát, de ujjával a gödör felé mutatva jelezte merre tovább. Mikor a többiek a peremhez értek nagyon elcsodálkoztak, és egy szó nélkül nagy szemeket meresztettek a lányra. Egész biztos ez volt az? –kérdezte hitetlenkedve Nick. Igen biztos! Miért? Ash ez a lyuk üres! Joe eltűnt!   Folyt. Köv.

2011.04.16. 14:01 Gréta.

Wáó-Úristen,ez nagyon izgalmas. Elképzelésem sincs hogy mit terveztek a folytatásban.:)

2011.04.07. 16:54 Bex

ÚJAT! K**** Jóó^.^

2011.03.26. 09:08 névtelen

gyorsan kövit!!ez nagyon király lett!

2011.03.06. 13:07 Alex

OMG! Ez nagyon jó lett! Remélem Joe-nak nem esik semmi baja! Siessetek a kövivel, nagyon várom!

2011.03.05. 11:45 Dalma

Ez nagyon nagy lett (mint mindig)!!! Szerintem semmi baja... Megérzés valamiért... Jót nevettem... De azért remélem jó megérzés! Hamar a kövit^^!!

2011.03.03. 19:05 Mouse_

oh my got!!!!ugyen nem esik baja Joenak??????Lécci hamar kövit!!!

2011.03.01. 20:03 Bea

Jézusom...  mindig történik valami rossz amúgy jó volt ez az álom... nem gondoltam rá csak így tovább! várom a folytatást :)

2011.03.01. 18:15 tinacska93

Áhh nagyon jó lettt *.* vvégre Joe és Ash. :D  remélem nemsokára összejönnek  és ez nagy fodult volt h csak álmodta a smacizást Ash.  és minnél hamarabb kövit légyszii de jó sokat *.*

2011.02.28. 19:07 Dóri

Elsőőő komi!!! Megint nagyon nagyon jó lett, már alig várom a folytatást! Mindenki írjon komit pls.! :D

2011.02.28. 18:26 Dodó

-         Induljunk srácok, még 4 előtt be kéne fejeznünk a túrát, mert vihar várható. –vette ki a csomagtartóból Danise a picknick kosarat. Neki is vágtak az útnak. Id. Kevin volt a túravezető, mögötte Danise vitte a kosarat. Aztán Franki kezében a PSP-jével, mellette Jen aki a kondért vitte, utána Joe, Nick és Tay akik hátizsákokkal, zacskókkal, és pokrócokkal voltak megpakolva. És mögöttük, szótlanul, kissé lemaradva baktatott Ash, miközben kezével a szúnyogokat próbálta elhessegetni. Miután megérkeztek a rétre id. Kevin kiosztotta a feladatokat. -         Tay, Jen, ti segítsetek elkészíteni az ételt Danise-nek! Nick, Frankie, ti velem jöttök, hozunk vizet a patakból. Ashley és Joseph ti menjetek el rőzsét és ágakat gyűjteni a tűzhöz! Rajta! –tapsolt kettőt a férfi, majd a patak felé vette az irányt. Jen felkapta a fejét, mikor meghallotta a fagyűjtő páros nevét. Ash értetlenül állt a dolog előtt, nem értette hogy miért pont rá esett a választás, de végül követte Joe-t az erdőbe. Hosszasan, ballagtak szó nélkül egymás mellett, majd Joe megtorpant: -         Kérdezhetek valamit Ash? -         Igen. –válaszolta kurtán a lány. -         Te utálsz engem? –sütötte le szemét a fiú. -         Nem dehogy ezt honnan veszed? –döbbent meg a lány, majd arra gondolt ha tudná hogy valójában mit érez iránta nem kérdezne ilyen butaságokat. -         Hát csak olyan furán viselkedtél. De most megnyugtattál! –válaszolta a fiú, majd egy határozott lépést tett előre, mikor hirtelen beszakadt alatta a talaj…   Folyt.köv.

2011.02.28. 18:25 Dodó

5. fejezet    - Én őrülten szerelmes vagyok beléd Taylor Adams! –mondta ki fájdalmasan Joe, majd két kezével megfogta a lány arcát, magához húzta, és szenvedélyesen megcsókolta.   -Neeee!!!! –lihegte kétségbeesve Ash, majd megtörölte verejtéktől gyöngyöző homlokát, és kikecmergett az ágyból. Az íróasztalához csoszogott, és nagyot kortyolt az odakészített pohár vízből. Miután kissé magához tért, a telefonja után nyúlt. Eleinte csak az időt akarta megnézni épp 3:25 volt, majd miután meglátta a rengeteg hívást, és a három sms-t meglepődött. 1. Jen: Hová tűntél? Hívj fel! 20:45 2. Tay: Haza mentél? Hívj amint tudsz! 21:00 3. Szólhattál volna, hogy lelépsz! Még jó, hogy id. Kevin látott. Sajnálatod, hogy elmentél! Oltári buli volt! Holnap átmegyek! Puszi! 0:02 Ash a késői időpontra tekintettel úgy döntött, hogy inkább reggel hívja fel barátnőit. Kiment a fürdőszobájába, és hideg víz alá tartotta arcát. A tükörbe pillantva meglátta, fáradságtól elnyűtt, és a párnától összegyűrődött arcát, és magában eldöntötte, hogy egy fiú sem ér annyit, hogy rémálmok gyötörjék. Miután érezte, hogy újra eltölti a fáradság visszafeküdt a franciaágyába. Eleinte forgolódott, majd a plafont bámulva révedt a semmibe. Az álmában látott kép olyan szinte beleégett az agyába, hogy már szinte valóságossá vált számára.   Reggel a telefon csörgésére ébredt. Lassan, kóválygó fejjel vánszorgott ki az ágyból, majd rekedt hangon vette fel a telefon: -         Halló?! -         Óóó, örömmel hallom hogy még élsz! –szólt bele irónikusan, és kissé dühösen Jen. -         Neked is jó reggel! Bocsi csak már későn vettem észre az üzenetet, és nem akartalak felébreszteni. -         Ránk hoztad a frászt! De tudom, hogy teheted jóvá! Fél óra múlva ott vagyok érted! Tay-ék meghívtak kirándulni, és picknickezni! Készülődj! –tette le a telefont Jen, mielőtt Ash reagálni tudott volna. Ash még fáradságtól összeragadt szemmel a szekrényéhez csoszogott, és perceken keresztül tanulmányozta a ruhatárát.   Pont akkor lett kész, mikor meghallotta az utcáról szűrődő hangos dudálást. Az ablakhoz rohant, elhúzta a függönyt, és kiintett a kis zöld autójában ülő Jennek, aki egy szúrós pillantással válaszolt. -         Jen nem kell a kioktatás! –csitította el az épp a száját nyitó lányt, az autóba bepattanó Ash. -         Jó. Akkor elmondanád, hogy miért léptél le egy szó nélkül a party közben? Ash a majdnem másfél órás út alatt mindent elmesélt barátnőjének, még a rémálmát is. -         Jaj szívem, ennek semmi valóságalapja nincs! Tay imádja Nicket, és Joe csak barátként, testvérként tekint rá. -         Tudom jól, de az álmaimnak nem parancsolhatok, és olyan valóságosnak tűnt! És meg kell mondjam, hogy nagyon rosszul esett. –fejezte be mondandóját a lány, majd a parkolóba befordulva meglátta a már ott parkoló Tayéket. -         Jó reggelt! –ment oda vidáman Jen, majd a mögötte baktató Ash is halkan köszönt. -         A tisztás fent van a dombon, átvágunk az erdőn és már ott is vagyunk. –tekerte össze a motorháztetőn kiterített térképet id. Kevin. -         Induljunk srácok, még 4 előtt be kéne fejeznünk a túrát, mert vihar várható. –vette ki a csomagtartób

[208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]