[208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
48. fejezet
Tay gyorsan elhúzódott Nicktől, és egy tálcára kezdett pakolgatni.
- Mit csinálsz? –kérdezte Nick.
- A szüleidnek készítek össze reggelit. Majd Joe és Kev felviszi ha megreggeliztek. Addig hagy aludjanak. –mondta Tay.
- Te tényleg mindenkire figyelsz! –nevetett fel Nick.
Tay a puszi óta először elmosolyodott. Ekkor Kevin és Frankie rohant a konyhába, mögöttük Joe lépdelt vigyorogva. Leültek reggelizni. A fiúk annyiszor dicsérték meg a reggelit, hogy Tay teljesen belepirult. Mikor látta hogy már egyik sem eszik csak őt ugratják, asztalt bontott. Kevet és Joet felküldte a tálcákkal a szüleikhez, ő, Frankie és Nick pedig kabátot vettek, és az udvarra rohantak. Először csak álltak és bámultak, majd miután felocsúdtak, belehuppantak a szűz hóba és hóangyalt csináltak.
Miután Kev és Joe berakták a még alvó szüleik szobájába a reggelit, ők is csatlakoztak. Építettek egy hatalmas hóembert. Magasabb volt mindegyikőjüknél. Miután végeztek a hóember építésével, Nick fogott egy marék havat és Tay fejére szórta.
- Héé! Na várj csak! –mondta Tay és egy hógolyóval hátba dogta Nicket.
- Na gyere csak ide! –szólt a fiú, majd odarohant Tayhez és leteperte.
Egy ideig így feküdtek a hóban, majd miután rájöttek hogy Frankie, Kev és Joe bámulja őket gyorsan leszálltak egymásról. Feltápászkodtak, és elkezdődött a hócsata. Mindenki dobálta a másikat ahogy csak bírta. Kis idő múlva fáradtan és átfagyva mentek vissza a házba. Tay és a fiúk átöltöztek és megszárították a hajukat. A lány épp forró csokit készített a nappaliban tévéző fiúknak, mikor megszólalt a csengő. Mivel a srácok szájtátva bámulták a tv-t, Tay nyitott ajtót.
- Ó, te vagy az?! –szólalt meg Miranda kicsit sem kedves hangon.
- Igen! Neked is szia. –szólt vissza gúnyosan Tay.
- Te meg mit keresel itt? –kérdezte fenn hangon Miranda.
- Itt lakom! Már rég láttalak szerencsére! –flegmázott Taylor.
- Igen szerencsére! De már hazajöttem az európai vásárló körútról. – Amúgy Nickhez jöttem ne hozzád, úgyhogy állj el az útból!
- Máris Miranda-randa! –suttogta Tay.
- Tessék?
- Nick a nappaliban van! –mosolygott gúnyosan Taylor.
Miranda beviharzott a nappaliba a fiúkhoz, Tay pedig bevitte nekik a forrócsokit.
- Nicky! Hazajöttem a bevásárló körútról! –ugrott Nick nyakába Miranda.
- Miranda! Micsoda meglepetés! –mondta Nick. Miközben Tay kiosztotta a forrócsokikat, Joeval súgdolózott:
- Na ez már megint hogy kerül ide?! Reméltem hogy soha többet nem látom! –mondta utálattal a hangjában Joe.
- Én is! De ezt a csajt nem lehet eltávolítani! –válaszolt Tay.
Miranda egy forró csókot adott Nick szájára.
Erre Tay automatikusan a nyakláncához kapott, mert ez a látvány nagyon fájt neki. De nagyon megdöbbent miután észrevette, hogy a lánc nincs a nyakában.
- Nincs meg a nyakláncom! –mondta kétségbeesetten.
- Jaj csak nem elveszett az 3 dolcsis bizsud?! –kérdezte gúnyosan Miranda.
- Nem az számít mennyibe került, vagy hogy bizsu e vagy sem! Csak az számít, hogy akitől kaptam azt nagyon szeretem, és sokat jelent nekem! Ezért fontos számomra a lánc. –nézett Tay Nickre, akinek döbbenet ült az arcán az előbb elhangzottaktól.
- Jaj de |
47. fejezet
Miután visszaértek Dallasi szálláshelyükre, mind a négyen leültek a kanapéra tv-zni, mert bár fáradtak voltak, de még túlságosan fel voltak pörögve az alváshoz. Joe törte meg a csendet:
- Nagyon kedves volt tőled, ahogy azzal a kislánnyal bántál!
- Áh semmiség! Nagyon szeretem a gyerekeket, és hát Sam az egy igazi kis hercegnő.
- Pont mint te! –súgta Tay fülébe a mellette ülő Nick.
Mind három fiút megérintette ahogy Tay a gyerekekkel bánt, mint például: Sam vagy Frankie.
Beszélgettek még egy kicsit, majd mind a négyen lefeküdtek aludni. Másnap reggel, felkelés után azonnal hazautaztak. Otthon a napot nagy részt henyéléssel, és játékkal töltötték. Másnap reggel Frankie ébresztett mindenkit.
- Leesett a hó! Halljátok?! Leesett a hó! –kiabálta boldogan.
- Frankie csöndesebben! A szüleid még biztos alszanak. –mondta Tay, majd felkelt és az ablakhoz botorkált. Mikor széthúzta a sötétítőt, meglátta a fénylő havat. Ekkor már Frankie is mellette állt.
- És még mindig esik! –kiáltotta a kisfiú.
- Látom. –csitította Tay. – Menj keltsd fel a tesóidat és...
- Nem kell kelteni! –mondta kórusban a három fiú.
Tay először megijedt, majd felnevetett.
- Akkor csatasorba! Öltözni, mosakodni! Valaki segíthet nekem reggelit csinálni. A többiek rendet raknak, terítenek. Amint végeztünk, építünk egy hatalmas hóembert! –mosolygott Frankire. – Most pedig kifelé! Fel szeretnék öltözni! –szólt, és mind a négy fiú nevetve távozott.
Berohant a fürdőszobába, majd a szekrényhez sietett. Farmert, csizmát és egy égszínkék pulcsit vett föl. Szeretettel végigsimított az új nyakláncán, majd sálat, sapkát keresett elő, és egy kupacban levitte az előszobába a kabátja mellé. Itt találkozott Nickkel, végignéztek egymáson, majd felnevettek. A fiú farmert, csizmát és égkék pulcsit viselt. Joe épp a lépcsőn jött le, mikor meglátta őket és gyorsan a fényképezőgépért nyúlt.
Nick és Tay a konyhába ment, és előkészítették a reggelit. Tay palacsintát sütött, Nick pedig mogyorókrémet és juharszirupot tett az asztalra és kávét főzött. Tay két bögre kakaót is készített, egyet Frankinek és egyet magának, majd a terített asztalra nézett és felsóhajtott.
- Hát ez aztán nem diétás! –mutatott az asztalra.
- Nem, de ha belegondolsz csak édesítőt és mézet használtál.
- Nem ehetsz cukrot elfelejtetted? –kérdezte Tay gúnyosan.
- Én nem, de csodálom hogy te ennyire figyelsz rám. –felelte Nick.
- Figyelmes vagyok, látod? –nevetett fel Tay. Ő csak viccelt, de Nick magához húzta és egy nagy puszit nyomott az arcára.
- Köszönöm! –suttogta. Eközben Joe vigyorogva fényképezett. |
46. fejezet
A péntek délelőtt is nagyon gyorsan eltelt, igazából ki sem jöttek a próbateremből. Ebéd után a Dallasi csarnokban próbálták el a koncertet, és Tay megint kezdett ideges lenni. A koncert 8-kor kezdődött, és a lány a színpad mögött zizegett az izgalomtól. Tay félve nézte a hatalmas tömeget a színpad előtt. Nick épp ki akart lépni a rámpára, hogy kezdjék a koncertet, mikor meglátta Tayt. Joe és Kev már a rámoán álltak, csak az öccsükre vártak, ám ő a lányhoz lépett.
- Ne félj! –kérte szelíden. –Minden rendben lesz, jó? –Nézd! –mutatott a színpad közepére. –Ott foglak várni! –vigasztalta.
Tay lassan bólintott, ám Nick érezte hogy még mindig retteg.
- Na jó! Ezt karácsonykor akartam odaadni, de most talán segíteni fog. –suttogta és egy ezüst láncot húzott elő a zsebéből, rajta egy kristályokkal kirakott kis T betűvel. Tay nem tudta mit mondjon, csak szorosan átölelte Nicket, és egy apró csókot nyomott a szájára.
- Köszönöm! –súgta vissza.
Nick kirohant a színpadra, és köszöntötte a közönséget. Innentől minden a szokásos módon zajlott. Nick vidám volt, és energikus. Tay a színpad mögül nézte őt, és ő is egyre vidámabb lett. Mikor a koncert felénél tartottak, Nick kiállt a színpad közepére, és így szólt a közönséghez:
- Hallottatok már Taylor Adamsről? –kérdezte, és a közönség sikított. – A legújabb csillag az égboltunkon, és most ő itt van velünk! Fogadjátok szeretettel! Taylor Adams!!!!!
Tay a színpad mögött a tenyerébe szorította a most kapott nyakláncot, majd szinte kirepült a színpadra.
- Hy Dallas!! Élvezitek a koncertet? –mondta a gyakorolt módon, és énekelni kezdett.
Két számot adott elő, az egyik a saját szerzeménye, a másikat Nick írta neki, majd elköszönt és leszaladt a színpadról.
A fiúk még egy órát énekeltek mikor a záródalhoz a „Hello Beautiful”-hoz értek. Nick megint Tay-t hívta magához, ám most együtt énekeltek. Szinte szárnyaltak a boldogságtól. Majd elköszöntek a közönségtől, mind a négyen ráálltak a rámpákra, és a színpad alá süllyedtek. Id. Kevin nagyon megdicsérte Tay-t.
- Nagyon jók voltatok srácok! Ez volt idén a legjobb koncert! És te Tay, egyszerűen fantasztikus voltál! Csak úgy sugrzott belőled az energia és a boldogság!
- Köszi idősebb Kev!! –mondta a lány.
- De most jön még csak a java! Az autógramm osztogatás a kisebbik teremben. Készüljetek az őrületre! –mondta Denise.
A csapat átöltözött, és rendbe szedték magukat, majd átmentek a másik terembe. A helység tele volt a sajtósokkal és a rajongókkal. Jonasék mentek elől és Tay mögöttük. A srácokat megrohamozták az autógramm kérő rajongók. Ekkor Tay kicsit a háttérbe szorult, de Nick egy pillanatra sem tévesztette szem elől. Egyszer csak, egy pici nagyon szép kislány lépett oda Tayhez. A lány 5 éves lehetett. Nagyon szép szőke, hosszú, göndör haja és átható kék szeme volt. Így szólt Tayhez:
- Szia! Aláírnád a füzetemet?
- Én? –döbbent meg Tay.
- Igen! Tetszik a hajad meg a dal amit énekeltél! Ha nagy leszek én is énekesnő szeretnék lenni. –mondta édes, vékonyka hangján.
- Persze hogy aláírom! –mosolygott Tay. Mi a neved?
- Samanthának hívnak.
- Oké! Akkor Samynek, a legkedvesebb és legszebb rajongómnak, Taylor Adams.
- Köszi! Kérhetek még valamit?
- Persze, mondd csak!
- Hát szeretnék egy aláírást a Jonastól is, de nagyon sok az ember és félek odamenni!
- Ezen könnyen segíthetünk! –mondta Tay, majd megfogta a kislány kezét, és odavitte Nickékhez.
- Hé fiúk! Adnátok egy autógrammot az új barátomnak Samynek?
- Persze hogy adunk! –mondták kedvesen a fiúk.
Miután megvolt az aláírás, Tay visszakísérte Samet az anyjához, és elköszönt tőle. |
45. fejezet
A repülő korán indult, és szinte mindenki végig aludta az utat kivéve a két összeesküvőt. Frankie gyorsan kifizette Joe-nak a megérdemelt 2 dolcsiját, alig tudta visszatartani a nevetést.
Tay és Nick egymás mellett aludt a székeken, és véletlenül vagy direkt- Joet ez nem is érdekelte- a lány a fejét a fiú vállára hajtotta. Kiengedett hosszú haja betakarta mindkettőjüket. Joe profi fotósként gyártotta a képeket, ugyanis rájött mit adhatna ajándékba Taynek és Nicknek. Így már minden ajándéka megvolt a közelgő karácsonyra. Szüleik mindegyiküktől egy utazást fognak kapni. 2 hetet tölthetnek a mesés síparadicsomban Aspen-ben. Frankie egy új videó játékot kap. Kevin egy új I Pod-ot. Tay és Nick pedig egy-egy fényképalbumot. Joe elmosolyodott. Mikor leszállt a gép Dallasban, kicsit mindnyájan jobban érezték magukat. A levegő is tisztábbnak tűnt mint Kaliforniában. Ez a nap gyorsan eltelt. A fiatalok szinte egész nap próbáltak, és Tay csak egyre idegesebb lett. Estére szinte zizegett az izgatottságtól. Nick egész nap figyelte és este már nem bírta tovább.
- Gyere ide! –szólt hozzá. A lány gyorsan hozzálépett és belesimult a karjába. Joe feltűnés nélkül fényképezett. Nick maga is meglepődött Tay gesztusától, de azért szorosan átölelte. Tán fél percig álltak így, mikor Tay hirtelen felkapta a fejét, és ellökte magát a fiútól. Nick mélyen a szemébe nézett és Tay beleremegett a pillantásába.
- Akarsz filmet nézni? –kérdezte Nick halkan.
- Tessék? Mit mondtál? –pislogott nagyokat Tay.
Nick elmosolyodott végre:
- Azt kérdeztem hogy akarsz e velem filmet nézni? –ismételte Nick.
- Igen, szeretnék! –sóhajtott nagyot a lány.
Nick megmutatta neki a király 5 csillagos szálloda mozitermét, és hagyta hogy Tay válasszon filmet. Éjfélig ültek egymás mellett és Tay érezte, hogy kezd megnyugodni. Nick szorosan tartotta, és nem engedte el még azt nem érezte, hogy lassabban, nyugodtabban lélegzik. Így aludtak el. |
44. fejezet
Tay bement a szobájába, és Nicken gondolkodott. Nem értette a fiút. Hisz barátnője van, mégis az ő társaságát keresi, és megsértődik, ha a testvérének nevezi. Persze, hogy nem az édes testvéreként tekint rá, de a sok együtt töltött idő és az egy házban élés egy családdá tette őket. Szereti a fiú csókjait, és ezt nem is tagadhatja. Nem is akarja. De szüksége van Nick barátságára. A lány gyorsan becsomagolt, majd lerohant a konyhába. Remélte, hogy Denisen kívül nem találkozik senkivel, főként Nickkel. Szerencséje volt. Nick bent ült a szobájában és gondolkodott. Még hogy a testvére! Ő vágyik a lányra! Nem még egy testvérre, hanem Tayre! A francba is! Hisz ő Miranda barátja! Szereti Mirandát! Szeretni akarja Mirandát! Meg fogja szeretni Mirandát! Nick gyorsan becsomagolt, bőröndjét az ajtó mellé rajta, majd felkapta a gitárját, és kiment az erkélyre játszani.
Tay segített Denisnek, majd kiment a kertbe sétálni. Mikor megunta, leült a hintaágyra. Majd meghallotta a dalt.
Nick az erkélyen ült, és bánatosan gitározott, és a „When you look me in the eyes”-t énekelte.
A lány végig hallgatta a számot, kitörölt egy könnycseppet a szeméből, majd bement teríteni. Fel se tűnt neki, hogy Nick végig őt nézi. |
43. fejezet
Mikor hazaértek Denise kiadta a parancsot a csomagolásra.
Tay és Nick szinte egyszerre rontott Frankie szobájába.
A kisfiú nézte a bátyját és Tayt és szinte egyfolytában mosolygott.
Tay kezdte:
-Figyelj kicsim, tegnap itt voltunk veled, de ezt rajtunk kívül senkinek nem kell tudnia! Megegyeztünk? –kérdezte Tay mosolyogva.
Nick ránézett az öccsére, és látta hogy a lány nem ért célt. Arébb tolta Tayt és komolyan nézett Frankiere.
-2 dolcsi?
-5! –vágta rá Frankie. Tay csak nézte a két testvért.
-3. –alkudozott Nick.
-4 dolcsi és megegyeztünk. –sóhajtott Frankie.
Nick elővette a pénztárcáját. Kifizette a zsarolót, majd kihúzta Tayt a szobából. Megálltak a folyósón és Nick ránevetett Tayre.
-Mi az? –kérdezte Nick vigyorogva, Tay tekintete láttán.
-Nálatok ez így megy? –kérdezte a lány.
-Sose volt testvéred igaz?! –Nick nem várt választ. –Igen azt hiszem a legtöbb testvér, pláne a fiúk, így egyezkednek. Egyébként a te próbálkozásod is bejött volna. Igazából nem mondta volna el senkinek, ha megkéred rá. –Szeret téged! –jelentette ki a fiú.
-Én is szeretem őt! –mosolyodott el Tay.
-Csak őt? –kérdezte Nick.
-Nem. Mindenkit. Olyan mintha a testvéreim lennétek. –mondta Tay.
-Testvérek. –komolyodott el Nick. Magához húzta a lányt, és mélyen a szemébe nézett. Tay kissé megijedt, a tekintetébe látott. –Én nem vagyok a testvéred! –mondta a fiú, és otthagyta Tayt a folyósón. |
42. fejezet
Joe bekopogott Tay ajtaján, és mikor meghallotta a halk igent, benyitott.
-Jól vagy? –kérdezte Joe mikor meglátta a lányt, az ágy szélén ült, és csak bámult maga elé. Tay lassan bólintott. –Akkor jó, apa hív téged is. Gyere le kérlek! –mondta Joe.
-Megyek. –mondta Tay és már el is indult lefelé. A lépcsőn találkozott Nickkel. A fiú úgy tett mintha semmi se történt volna, vidáman köszönt:
-Jó reggelt! Hogy aludtál? –kérdezte pimaszul. Tay vállat volt és leült az asztalhoz Frankie mellé.
-Beszélnünk kell, majd! –súgta a kisfiúnak, de az nem figyelt rá.Id. Kevin elkezdte a reggeli megbeszélést:
-Na, szóval. Holnapután Dallasba fogunk koncertezni, ezért holnap reggel odautazunk. A holnaputáni koncerten Tay is fellép. –tette hozzá.
-Ez most komoly? –kérdezte a lány meglepetten. Mindenki mosolyogva bólintott.
Tay izgatott volt, hisz ez volt az első koncertje. Mindenki gyorsan reggelizett. Majd id. Kevin, a fiúk és ő a Hollywood records stúdiójába mentek, és a lány meg is feledkezett a tegnap estéről és a ma reggelről.
Egészen addig míg Nick a próba végén be nem húzta a liftbe.
Tay nem tudta mit mondjon ezért hagyta hogy a fiú maga után rángassa. Joe és a bátyja érdeklődve nézte a párost, míg be nem csukódott a liftajtó.
-Nagyon izgulsz? –vigyorgott Nick.
-Eléggé. –mondta Tay. –Ettől függetlenül beszélnünk kell. Ami tegnap történt…az csak…az öcséd…-dadogta Tay. Még sose látta így nézni a fiút. Taynek akadozott a lélegzete és csak dadogni tudott. Nick lassan sétált közel hozzá és épp lehajtotta a fejét, hogy megcsókolja, mikor kinyílt az ajtó és az egyik producer lépett be a liftbe. Nick gyorsan hátra lépett de azért maga mellé húzta a lányt. A lehelete emelgette Tay haját mikor a fülébe súgta:
-Meg kell kérnünk Frankiet, hogy ne mondja el senkinek. –mondta Nick és Tay megremegett a karjában. |
41. fejezet
A konyhában Joe, Kev és Frankie egyfolytában vigyorgott, még az anyjuk a reggelit készítette. Id. Kevin szerette volna elkezdeni a reggeli megbeszélést, de se Nick, se Tay nem jött még le az emeletről. Joehoz fordult:
-Menj, keltsd már fel őket! –morogta.
-Szerintem hagy aludjanak. –mondta Kev.
-De én azt mondtam, hogy Joe ébressze fel őket! –szította le az apja.
Denise szigorúan ránézett, majd megenyhült és a férje kezébe nyomott egy bögre kávét.
-Idd meg, és ne morogj! –adta ki a parancsot. –Mjad én felkeltem őket. –ajánlotta Denise. Elindult az emeletre, mikor a 3 fia elé vágott.
-Hagyd anya, majd mi! –mondták gyorsan. Joe már el is indult felfelé.
Kev elállta a lépcsőt, míg Frankie vissza húzta az anyját a konyhapulthoz.
Kevin nagyot sóhajtott, mire az apja felkapta a fejét.
-Mi folyik odafent? –kérdezte miközben felállt és a lépcső felé indult.
-Semmi apa, mi lenne? –kérdezte Kev izgatottan.
-Felmegyek! –mondta az apja és félre állította az útból a fiát.
Eközben Joe a folyosó végéről nézte végig az ütközést és az öccse leleményességét. Büszke volt rá. Nick épp meg akarta csókolni Tayt, mikor Joe meghallotta Kev hangját a földszintről:
-Apa fel akarsz menni? –ordította Kev.
-Igen, de mi bajod fiam?! –kérdezte id. Kevin miközben felfelé ment a lépcsőn.
Joe gyorsan mozdult. Nick és Tay persze nem hallották Kev hangját, de Joét igen.
-Keljetek fel! Héé! Talpra gyorsan apa ide tart! –mondta és a két kábultat gyorsan belökte Tay szobájába. Nick tért előbb észhez. Gyors csókot lehelt Tay ajkára és a szobákat ajtón kerezstül távozott. Tay leült az ágyra és csak bámult maga elé.
Joe amint meglátta az apját a lépcsőfordulóban, kopogott Nick ajtaján és csak remélte, hogy öccse ajtót nyit.
Nick amint meghallotta a kopogást az ajtóhoz ugrott és kinyitotta. Már sikerült felkapnia egy farmert és épp pólóba dugta a kezét.
-Jó reggelt öcsi, apa már… -kezdte majd oldalra fordult és profin hozva a meglepetett megkérdezte:
-Hát te apa? Mondtam hogy felébresztem őket.
-Igen mondtad! –felelte. –Jó reggelt fiam! –köszönt Nicknek, de azért gyanakvóan nézegette sarjait. –Siessetek, Tayről ne feledkezzetek meg.
-Hát el lehet őt felejteni? –kérdezte Nick vigyorogva, és visszament a szobájába. |
40. fejezet
A kisfiú óvatosan kibújt a takaró alól, és az ágy mellől nézte a két fiatalt.
Nagyot vigyorgott majd halkan kisomfordált a szobából és lerohant a lépcsőn. Két bátyját a konyhában találta.
-Gyertek mutatok nektek valamit! –mondta Frankie.
-Most ne öcsi! Fáradtak vagyunk! –mondta Joe és töltött egy csésze kávét.
-Majd felébredsz, ha ezt meglátod! –mondta a kisfiú és maga után húzta a bátyját.
-Jól van már, csak ne rángass! –pirított rá Joe, de mikor megállt Frankie nyitott ajtajánál, felnevetett de gyorsan abbahagyta nehogy felébressze az alvókat.
-Kev, hol a fényképezőgép? –kérdezte Joe.
-A kandallónál! –mondta Kev vigyorogva.
2 perc múlva elkészült az első kompromittáló kép, de Joe még itt sem állt meg. 12-nél úgy gondolta elég lesz. Halkan csukta be maga után az ajtót.
Tay ébredt előbb és rögtön megérezte Nick illatát, akaratlanul közelebb húzódott a meleg férfitesthez. Nick félig öntudatlanul megcsókolta a homlokát.
-Jó reggelt! –suttogta Tay. –Ébredj Nick! Hallod? –kuncogott a lány.
Nick az orrával végigsúrolta az arcát és a haját.
-Hallom! –mosolygott rá a fiú.-Ez tényleg jó reggel!
-Frankie nincs itt, ideje felkelnünk. –mondta Tay és gyorsan kiszabadult a fiú öleléséből. Az ágy másik végébe gurult és leugrott az ágyról.
-Mi a baj? –kérdezte Nick értetlenül.
-Menj, nézd meg a mobilodat! Miranda már biztos hívott. –mondta Tay és becsapta mege mögött az ajtót.
Nick a párnába fúrta a fejét és magára húzta a takarót.
Tay a szobájába futott, becsukta az ajtót, nekidőlt és halkan sírni kezdett.
Minden rendben volt, míg eszébe nem jutott Miranda.És persze rögtön a fülében hallotta Nick hangját:
„Többet nem fordul elő, csak barátok avgyunk.” A fiú mégis rávette, hogy vele aludjon, és élvezte. Nicket egyáltalán nem érdekelte, hogy neki megszakad a szíve. Ekkor Frankie jutott eszébe. A kisfiú tudta, hogy együtt voltak és már csak az kéne, hogy kikotyogja valakinek.
Tay villámgyorsan megmosakodott és felöltözött. Kirohant a szobából.
Nick lassan felkelt és a szobájába indult mikor a tornádó ledöntötte a lábáról. Hanyatt vágódott, Tay landolt a mellkasán.
Egymás szemébe néztek percekig, és mikor Tay felakart kelni, Nick gyorsan fordított a helyzeten. A teste a földhöz szegezte a lányt.
Tay gondolni is elfelejtett, csak Nick közelgő ajkát láta maga előtt. |
39. fejezet
Tay hatalmas dörrenésre ébredt, és reflex szerűen felült az ágyban. Kinézett az ablakon, egy villám épp ekkor hasította ketté az eget. Tay rögtön felugrott. Előbb a fürdőszobájába rohant, majd mezítláb végigfutott a folyósón. Kopogtatás nélkül belépett Frankie szobájába. A kisfiú remegve összegömbölyödött az ágyán és halkan sírt. Tay szívébe fájdalom és bűntudat fúródott. Denise és idősebb Kevin az éjjel nem voltak otthon és Tay úgy érezte neki kellett volna a fiúra vigyáznia. Tay az ágyához rohant és magához ölelete Frankiet.
-Csss, kicsim…sss…sss! –suttogta, majd jobb ötlet híján elkezdte énekelni a „Before the Storm”-ot.
Alig fejezte be az első versszakot, mikor Nick csatlakozott.
Mire a dal végére értek Nick ott ült mellettük az ágyon és Frankie a vihar ellenére mélyen aludt.
-Te mit csinálsz itt? –kérdezte Tay suttogva Nicktől.
-Az öcsémhez jöttem, fél a viharoktól. –felelte a fiú.
-Tudom, azért vagyok itt. Visszamehetsz. –mondta a lány.
-Nem hagyom itt. –mondta Nick.
-Akkor én megyek. –felelte Tay. De miközben kifelé mászott az ágyból, Nick derékon kapta és visszafektette.
-Maradj! –súgta neki a fiú és közben szorosan magához ölelte.
-Nick, ez nem jó ötlet! –suttogta Tay, tekintettel Frankire.
Ám nem azt a hatást érte el amit akart. Nick még erősebben ölelte és megcsókolta. A csók hosszú volt és édes. Tay elpilledt egy kicsit, de mikor Nick belecsókolt a nyakába, akkor haragosan firtatta:
-Hé, mégis mit csinálsz?
-Aludj! –mondta a fiú még közelebb vonta, és Taynek már nem volt ereje tiltakozni. Hozzábújt Nickhez, és pillanatokon belül elaludt.
Nick nagyot sóhajtott és kaján vigyorral a képén ő is álomba merült.
Kint lassan lecsendesedett a vihar. |
38. fejezet
Tay kezdte otthon érezni magát. A magántanárt is megtanulta kezelni. Nick segített neki a tanulásban és azon kívül is sokat volt a lánnyal. Kivéve mikor Miranda-randa is a közelben volt, akkor teljesen megváltozott és szinte megfeledkezett Tayről. Ilyenkor Joe is a szobájában gubbasztott. Egyedül Frankiere nem volt hatással Miranda jelenléte. A kisfiú sokat volt Tayel. Együtt Tv-ztek, vagy videójátékoztak.
Most is épp a Tv előtt ültek, és Tay kapcsolgatás közben a Discovery-re kapcsolt. A filmben hatalmas vihar tombolt. A kisfiú szorosan Taylorhoz bújt. A lány nagyon meglepődött.
-Kicsim, mi a baj? –kérdezte Taylor.
-Titok! –súgta vissza Frankie.
-Nem mondom el senkinek. –bizonygatta a lány.
-Ígéred? –kérdezte Frankie.
-Ígérem! –felelte Tay.
-Félek a vihartól. –súgta a kisfiú. Mire Tay még szorosabban magához ölelte.
-Én meg a sötéttől. –mondta Tay, és egy puszit nyomott a fiú fejére.
Nick a nappaliból nézte végig a jelenetet és nagyon meglepődött. Frankie ritkán tárulkozott ki bárkinek is. Míg Joe és Kev se tudott ezen titokról. Tay reagálása is meglepte.
A legtöbb felnőtt kinevette volna az öccsét emiatt, Tay viszont a saját titkával válaszolt. Nick furcsán érezte magát.
Szeretett volna az öccse helyében lenni. |
37. fejezet
Másnap 10-kor Tay, Nick és Frankie a nappaliban ült és Mr. Datert hallgatta. Tay először azt hitte, hogy Nick csak viccelt mikor azt mondta, hogy jobb ha előre tanul, de nem. Mr. Dater olyanokat kérdezett amiről még soha nem is hallott. Mikor a tanár 4-szer teremtette le, Nick az asztal alatt megszorította a kezét.
1-kor végre felmehettek a szobájukba. Tay ledőlt az ágyra, majd mikor belegondolt mennyit kéne tanulnia, halkan felnyögött. Felállt, átkopogott a falon.
-Gyere csak! –hallotta Nick hangját az ajtó mögül. Belépett.
A fiú a földön ült, mellette a könyvei és egy cerkát rágcsált. Tay mellé ült.
-Hogy bírjátok ki? Ez nem emberi! –sóhajtott a lány.
-Már megszoktuk, de rengeteget kell mellétanulnod. Viszont ha tudod amit kérdez, akkor megenyhül és könnyebb lesz. Nálad most arra volt kíváncsi mennyit tudsz. –mondta Nick.
-És leszűrte, hogy szinte semmit. –mondta Tay.
-Nem igaz! –tiltakozott Nick. Csak most már tudja, hogy az alapokat tanultad. De azt is tudja, hogy szereted a földrajzot, a matektól viszont a falra mászol.
-Ezt te honnan tudod? –lepődött meg a lány.
-Látszik. –nevetett Nick.
-Nem fog menni ez nekem! –sóhajtott Tay.
-Dehogynem! És segítek is ha kell! –ajánlkozott a fiú.
-Komoly? –reménykedett Tay. Nick felnevetett.
-Hozd a könyveidet!
A lány gyorsan átpakolta a cuccait Nick szobájába, majd visszaült a földre.
-Oké, mivel kezdjük? –kérdezte a fiú.
-Irodalommal. –felelte Tay.
-Rómeó és Júlia. Ez egyszerű. Júlia a 16 éves lány beleszeret az ellenséges család sarjába. Szerencsétlenségükre a fiú viszonozza. És a két fiatal összeházasodik, családjaik tudta nélkül. Rómeó gyilkosság miatt menekülni kényszerül. De előtte együtt tölt egy szerelmes éjszakát a kedvesével. –mesélte Nick.
-Nem szeretem ezt a történetet! –mondta Tay szomorúan.
-Miért? -Kérdezte Nick meglepődve.
-Mert egy beteljesedetlen szerelemről szól. –mondta a lány.
-Pont mint a mi életünk! De harcolni fogok hogy a mi szerelmünk beteljesedjen! –suttogta halkan és komolyan Nick, majd egyre közelebb hajolt Tayhez.
A lány is közelebb hajolt, és Nick átölelte a derekát.
Mindketten nehezen lélegeztek, épp fél centiméter volt az ajkuk között, mikor hirtelen kivágódott az ajtó. Gyorsan szétrebbentek.
-Nick segíts! –mondta Frankie.
-Frankie nem a legjobbkor. –dünnyögte Nick.
-Mit nem értesz? –kérdezte kedvesen Tay.
-A matekot. –felelte Frank.
-Hát matekból én se vagyok valami jó, de a negyedikes anyagot azért tudom. Akkor vegyük át. -mondta Tay, mire Nick halkan felsóhajtott. |
36. fejezet
Denise korán hazaért és a konyhában találta Nicket. A fiú fél órája lerakta a telefont és meredten nézte a konyhapultot. Hinni akarta, hogy szereti Mirandát, ám ez egyre nehezebben ment. Lassan már nem csak Joet és Kevint idegesítette, hanem őt is. Nyafogott és kényeskedett, naponta 5-ször átöltözött s a méteres körmeivel fogni sem tudott. Ám ezzel együtt szép volt, haja a derekát verdeste, és a szeme igézően csillogott. Igen szereti ő Mirandát csak egy kicsit még mondogatja magának.
-Kicsim jól vagy? Hol van Taylor, beszélnem kell vele? –kérdezte az anyja.
Taylor. Nick emlékezett arra a hajnalra amikor a lány mellett ébredt. Egész éjszaka ölelte, s Tay oly természetesen simult a karjába mintha mindig is oda tartozott volna. Tayt is hanyagolta az elmúlt héten. „Csak barátok.”
Emlékezett a lány szavaira.
-Nick! Nick, minden rendben? –kérdezte Denise.
-Igen, persze! –eszmélt fel Nick. –Mit is kérdeztél?
-Azt, hogy hol van Tay. Hol jár az eszed? –érdeklődött Denise.
-Teljesen itt vagyok. Tay pedig fent a stúdióban. –felelte Nick.
-Már nem. –állt meg mellette a lány. –Szia Denise. Miért keresel?
-Bent voltam ma az iskoládban, és beszéltem az igazgatóval. –mondta az asszony.
-Igen? –kérdezte meglepődve Taylor.
-Mától te is a fiúkkal, vagyis Frankivel és Nickkel fogsz tanulni, itthon. –mondta ki a nagy hírt Denise.
-Ez most komoly? –kérdezte egyszerre Nick és Tay.
-Nem örültök? –lepődött meg Denise.
-De igen, csak meglepődtünk. –mondta gyorsan Taylor.
-Persze, hogy tetszik, végre nem csak Frankie lesz ott a tanárnál. –felelte Nick. –Tay legalább velem egy szinten van.
Joe mögéjük lépett és átölelte őket.
-Jó szenvedést! –vigyorgott rájuk, majd Nick elkeseredett és Tay értetlen arca láttán felnevetett. |
35. fejezet
A következő hét végére Denise aggódva nézte Tayt. A lány reggel felkelt, iskolába ment, majd próbált a fiúkkal, utána neki segített, majd éjszakába nyúlóan tanult. Denise e-mailben mondta el ezt Taylor anyjának. A két asszony megint összedugta a fejét, s az azt követő héten Denise hétfőn reggel Tay igazgatójával beszélgetett.
-Igen uram, Mrs. Adams is úgy gondolja, hogy a lányának így lesz a legjobb! –mondta Denise, érzése szerint 20-adszorra.
-De… -akadékoskodott a férfi, de az asszony a szavába vágott.
-Nézze az én fiaim is magántanulók, és így sokkal könnyebb nekik, Tay rendszeresen vizsgázni fog, és garantálhatom hogy a lehető legjobb eredménnyel fog végezni!
-Rendben asszonyom, meggyőzött! Aláírom a papírokat! –mondta a férfi.
Denise elégedetten távozott.
Eközben Nick, Joe és Taylor otthon voltak és Tay új számát vették föl.
A két fiúnak nagyon tetszett Tay hangja. A lány épp az utolsó strófánál tartott, mikor megszólalt Nick telefonja. Aznap 3-madszorra. Joe lecsapta a kezében tartott kottát.
-Ha megint Miranda az én falhoz csapkodom a telefonodat. –fakadt ki Joe.
-Nem tudom mi bajod van?! –szólt oda neki Nick, majd felvette a telefonját.
-Legalább menj ki! –mondta Joe.
-Szia kicsim! Te is nekem! –hallották a becsukódó ajtó mögül.
-Mi bajod? –kérdezte Tay aki eddig csendben hallgatta a két fiú veszekedését.
-Semmi! –felelte Joe még mindig dühösen.
-Hé, hozzám beszélsz! –figyelmeztette a lány.
-Bocsi, nem akartam bunkó lenni, csak az a csaj… -sóhajtott Joe.
-Az a csaj egyáltalán nem illik az öcsédhez, de erre Nick is rá fog jönni. Idővel. –tette hozzá Tay. –De kétlem, hogy ez lenne a legnagyobb bajod.
-Miranda-randa elcsavarta Nick fejét, folyton ott van mindenhol, hányszor zavarta a mai próbát is?! –mondta Joe.
-Ez leginkább engem kéne hogy zavarjon, nem téged! –emlékeztette Tay.
-Engem is zavar, baj? –mondta Joe ingerülten.
-Héé, ne velem veszekedj! –mondta újra Tay és átölelte Joet.
-Na, így most jó! –sóhajtott Joe, visszaölelve a lányt. |
34. fejezet
-Játszunk. Csatlakozol? –kérdezte kedvesen Joe.
-Nem köszi már késő van, és holnap suli, délután pedig próba és felvételek. Jobb lenne ha te is lefeküdnél már Tay, mert holnap sok a dolgunk. –mondta Nick, majd lement a konyhába.
-Nicknek igaza van! Én is elmegyek aludni. Jó éjt. –állt fel Tay, és egy puszit nyomott Joe arcára, majd ő is elment aludni.
Beért a szobájába és ledőlt az ágyára. Mivel nem tudott elaludni, a másnapi teendőin kezdett gondolkodni.
Eközben Nick megitta a meleg tejét, de a saját szobája helyett Tay szobájába ment, szánt szándékkal. Hiányzott neki a lány, pedig egy házban laktak. Meg akarta ölelni, és a karjai közt akarta érezni. Bement és bebújt a takaró alá. Mivel Tay még nem aludt, ezért a fiú minden mozdulatát érezte, de úgy tett mintha aludna. Nick átölelte Taylort és úgy tértek nyugovóra.
Tay reggel boldogan nyitotta ki a szemeit, hiszen azt hitte Nick mellett ébred, de a fiú sehol se volt. Taylor kikászálódott az ágyból, és lement a konyhába inni egy kávét. Már mindenki lent volt, kivéve Nicket.
-Jó reggelt mindenkinek! –mondta a lány.
-Jó reggelt! –mondta a család szinte egyszerre.
-Nick már felébredt? –kérdezte Denis Taytől.
-Nem láttam. Szerintem még alszik. –válaszolt a lány.
-Lassan készülődnötök kéne a próbához. –mondta idősebb Kevin.
-Igen apa de amíg Nick alszik… -akadékoskodott Joe.
-Ébressze fel valaki! Tay megtennéd szivem? –kérte Denis.
-Igen persze. –engedelmeskedett Taylor.
Tay felballagott az emeletre és benyitott Nickhez.
Nick épp egy szál farmerben telefonált barátnőjével, Mirandával.
-Igen találkozhatunk este! De most mennem kell. Szia! –mondta Nick a telefonba majd letette.
-Ne haragudj, hogy csak úgy benyitottam, de azt hittük hogy még alszol, és már kéne készülni a sulira, meg a próbákra. –szabadkozott Tay.
-Semmi baj, csak a barátnőmmel beszéltem. Mindjárt megyek.
-Oké! Amúgy hogy aludtál? –kérdezte Taylor gyanakodva.
-Nagyon jól! Szépeket álmodtam! –válaszolta Nick mosolyogva.
-Úgy látszik hogy csak velem tudsz jól aludni! –gúnyolódott Tay.
-Honnan tudod?
-Onnan hogy fenn voltam amikor bejöttél.
-Ne haragudj, de sztükségem volt arra hogy veled legyek, és nagyon jó volt!
-Akkor miért tűntél el reggelre?
-Nem lett volna jó, hogy ha bárki is meglátott volna minket egy ágyban.
-Igen ez igaz!
-De többet nem fog előfordulni! –komolykodott Nick.
-Igen hiszen mi csak barátok vagyunk! –mondta Tay és kilépett a szobából. „Többet nem fordul elő” visszhangzott a fülében. |
33. fejezet
-Asztalhoz gyerekek! Kész az ünnepi vacsi! –kiabált Denis.
-Segítek behozni a levest! –mondta Tay.
-Köszönöm kincsem, de ráérsz holnaptól segíteni a házimunkában. Most menny csak, és beszélgess a fiúkkal!
-Oké! Kösz Denis! Mindenért! –ölelte meg Tay az asszonyt, majd visszaült az asztalhoz Joe és Nick közé.
-És akkor most két évig itt fogsz lakni? –kérdezte Joe.
-Miért nem örültök? –mosolygott Tay.
-De igen! Nagyon! Ez király! Csúcs szuper! –mondta Nick, Kev, Joe és Frankie.
-Akkor jó! Már nagyon várom hogy veletek tölthessem a karácsonyt!
Miután megvacsoráztak, mindenki szétszéledt a saját háló és fürdőszobája felé. Miután segített leszedni az asztalt, Tay is ugyan ezt tette. Zuhanyozás után felvette a pizsijét, és lehuppant az ágyára. Majd azon kezdett gondolkodni, hogy kié lehet az a hálószoba amibe az ő szobájából is át lehet menni. Mivel nagyon furdalta a kíváncsiság, úgy döntött megnézi. Benyitott, és mivel nem volt bent senki, bement. Körbenézett . A szoba kék volt. Tele volt bandák posztereivel, kották voltak a földön, az íróasztalon, a franciaágyon, mindenhol! A földön heverő papírokat leszámítva, elég tiszta volt. Egy gitár hevert az ágyon. Tay leült az ágyra, majd azon filózott hogy ki lehet a szoba tulajdonosa. A gitárból, a poszterekből, és a dalszövegekből nem tudta eldönteni, hogy a három zenészfiú közül ki lakik ebben a szobában. Abban viszont biztos volt hogy nem Frankié. A kezébe vette a gitárt, és elkezdte játszani az egyik új, félkész számát. Egyszer csak kinyílt a fürdőszoba ajtaja, és Nick lépett ki rajta, aki majdnem meztelen volt, csak egy törölköző volt a derekára csavarva.
-Tetszik a szám! –mosolygott Nick.
-Köszi! Ne haragudj, hogy csak így betörtem a szobádba, de furdalt a kíváncsiság, hogy mégis melyikőtök szobája nyílik az enyémből. –pirult Tay a majdnem meztelen fiú látványától.
Csak a felsőtestét bámulta, le se tudta venni róla a szemét.
-Hát igen, én vagyok a szomszédod! De most ha nem haragszol felöltöznék, mert már eléggé fázom. –nevetett Nick.
-Igen, persze! Majd reggel találkozunk! Jó éjt! –hadarta Tay, majd átment a saját szobájába.
Miután felocsúdott, úgy döntött hogy mindenkinek jó éjszakát kíván.
Az első Frankie, a másodikak a szülők voltak, a harmadik Kev, a negyedik pedig Joe lett volna, de amikor bement Joe szobájába, őt sehol se látta. Majd mior már épp ki akart menni, egyszer csak felállt az ágy mögül a fiú.
-Szia! Csak jó éjszakát akartam kívánni.
-Ó szia! Bocsi csak egy videó játékot kerestem, de már megvan.
-Minek az neked ilyen késő este? És miért az ágy alatt tartod? –nevetett Tay.
-Ne nevess, de nekem minden lefekvés előtt kell játszanom egy keveset, különben nem bírok elaludni. –magyarázta Joe.
-Hehe! Ez aranyos! Csatlakozhatok?
-Igen persze! Az király lenne! –örvendezett a fiú.
Elkezdtek játszani. Nagyon jól érezték magukat, sokat poénkodtak és röhögcséltek. Észre se vették, de annyira elmulatták az időt, hogy már hajnali 1 körül volt. Nick nem tudott aludni, és ezért elindult a konyhába egy pohár langyos tejért. Mikor Joe ajtaja elé ért, nevetést, kuncogást hallott. Benyitott. Joet és Tayt látta, akik épp nagyban játszottak.
-Ti meg mit csináltok ilyen későn? –kérdezte nem épp kedves hangon. |
32. fejezet
Mindhárman szomorúak voltak, de főleg Nick és Joe.
Mikor beléptek a nappali-étkező-konyhába nagyon elcsodálkoztak.
-Mik ezek a díszek? –kérdezte Nick.
-Buli készül? Mert most nem vagyunk bulizós hangulatban! –mondta szomorúan Joe.
-Miért, mi a baj? –kérdezte mosolyogva idősebb Kev.
-Hát ma repült Tay Londonba . –búslakodott Joe.
-Nem tudom hogy mi lesz ezután! –mondta csalódottan Nick, majd hozzátette: Mármint a CD-t meg a videó klipet hogy fogjuk befejezni!
-Van egy meglepetésünk a számotokra! –nevetett Denis.
-Frenkie rajtad a sor! –mondta idősebb Kevin.
-Igenis Apa! –intett Frenkie, és már rohant is fel az emeletre Tay ért.
-Mi folyik itt? Semmit sem értek! Most akkor mi van? –kérdezték a fiúk.
-Hát van egy meglepetésünk, hogy felvidítsunk titeket! –mondta Denis.
-Ez csak akkor lehetséges, ha Tay nem ment Londonba! –szomorkodott Nick, aki a lépcsőnek háttal állt.
Kev és Joe tátott szájjal bámulták a lépcsőt.
-Ti meg mit bámultok? –kérdezte a fiú, mert nem értette hogy mi is folyik körülötte.
-Fordulj meg öcskös! –mondta Joe, majd a lépcső felé kezdett rohanni Kevinnel együtt.
Nick megfordult és egyszerűen nem hitt a szemének. A lépcsőn Tay állt, és csak úgy ragyogott a boldogságtól. Alig kapott levegőt Joe és Kev ölelésétől. Nick nem Taylorhoz, hanem a szüleihez ment először.
-Köszi Anya, Apa! –mondta hálásan a fiú. És akkor most itt fog lakni?
-Igen kicsim, két évig biztos, hogy velünk fog lakni! De most menny és köszönj neki! –mosolygott Denis.
-Oké! Már rohanok is!
Nick Tay felé kezdett rohanni, és Tay is ugyan ezt tette miután szabadult a másik két fiú öleléséből. Egymáshoz futottak, majd Nick felkapta tayt és szorosan megölelte.
-Azt hittem hogy soha többet nem láthatlak! –suttogta a fiú a lány fülébe.
-Én is! De azt nem éltem volna túl! –mondta Tay, és egy puszit nyomott a fiú arcára.
Majd a család gyanakvó pillantásai miatt elpirulva szétrebbentek. |
31. fejezet
1 hét múlva Mr. És Mrs. Adams repülőre szállt, és Londonba utazott. Tay sokáig nézett a repülő után. Már most hiányoztak neki a szülei, ám hihetetlenül boldog volt, amiért itt maradhatott. Szinte már minden cucca a Denise által berendezett szobában volt. Amiről persze a fiúk nem tudtak. Új otthonából csak a CD-i és egyéb apróságai hiányoztak, ám ezek az apjától kapott autóban voltak a reptér előtt. Lassan el kell indulnia, Denise délre várja. Épp indulni készült, mikor megcsörrent a telefonja.
A Hollywood records stúdiójában:
Nick 6-odszorra rontotta el a ritmust. Egyáltalán nem érdekelte. Több mint egy hete nem látta Tayt, ráadásul a lány épp ma repül Londonba. És ő el se köszönhet tőle, mert nem mehet ki ebből az átkozott stúdióból. Ennek tetejében az anyja is nagyon furcsán viselkedik. 3 napja ki se jön az emeleti vendégszobából, és őket sem szívesen látja otthon. Még Frankiet is az apjukra bízta. A francba! Nick tudta, hogy nem azon gondolkodik amin kellene. Mirandát már majdnem 3 hete nem látta, és a telefonhívásait se fogadta, mégse hiányzott neki a lány. Tay annál inkább, a szeme színe, a nevetése, még az is mikor csak nézte őt. Nick meg volt bizonyosodva arról, hogy kezd becsavarodni. Ugyan, hogy hiányolhatja már a lány látványát is vagy a hangját?!
Sejtette, hogy már nem éri el, mégis Tay számát tárcsázta.
Tay elővette a mobilját, és Nick nevét látta a kijelzőn, majd kinyomta a telefont. Nick ebből rögtön azt gondolta, hogy Tay már a repülőn ül, és London felé tart. Ettől a gondolattól nagyon elszomorodott, és mivel a munka sem ment neki aznap, úgy döntött inkább hazamegy.
Eközben Taylor is az új otthona felé vette az irányt, az új kocsijával, amely a két év összes karácsonyi és szülinapi ajándékát pótolja. Nagyon boldog volt, hogy itt maradhat a barátaival, de kicsit tartott Nickel egy házban élni. Mikor hazaért, egy csodásan feldíszített nappalit látott maga előtt. Frenkie, Denise és idősebb Kevin pedig sürgött-forgott. Denise vacsorát készített, Frenkie és id. Kev pedig terített és díszített. Annyira elfoglaltak voltak, hogy csak pár perc múlva vették észre, hogy Tay megérkezett. A lány megköszörülte a torkát, amire mindenki felfigyelt.
-Ó már meg is érkeztél? Már nagyon vártunk! –örvendeztek a szülők.
-Menny fel gyorsan, és pakolj ki mielőtt a fiúk hazaérnek! Frenkie majd felkísér! –mondta Denise.
-Gyere! –mondta Frenkie, majd kézen fogva Tayt, felmentek az emeletre.
Az emeleten Frenkie kinyitotta a bal oldalon lévő második ajtót, majd anyukája hívására lement a földszintre. Taylor belépett a szobába, ami nagy és napos volt. Középen egy tágas francia ágy, a jobb oldali falnál pedig egy nagy íróasztal volt. Tay még három ajtót látott a szobájában. Kinyitotta mind a hármat. Az első mögött egy gyönyörű nagy gardrób, a második mögött egy fürdőszoba, a harmadik mögött pedig valamelyik fiú hálószobája volt. Amíg Tay pakolt, a fiúk hazaértek. |
30. fejezet
-Értem! És mit szeretnél, mit tegyek? –Denise nagyon sajnálta a fiát és Tayt is, bár még nem ismerte.
-Ne engedd, hogy elvigyék! Kérd meg a szüleit, hogy hagyják itt! –sorolta Nick.
-Ohh, kicsim… ez nem így megy. Ez az ő magánügyük! Nem avatkozhatok csak úgy bele. Ha csak… -kezdte Denise, majd felkapta a táskáját és kirohant a házból.
Nick ott maradt és kezdte sejteni, hogy egyáltalán nem érti a nőket.
Tay másnap megjelent a próbán, de még szomorúbb volt, mint előző nap. De Nick se volt fényes állapotban, sőt Joe, Jen és Ashley sem.
Mivel Tay a verseny és a próbák miatt sokat halasztott, ezért szerdától újból iskolába járt. Szerencsére Ash és Jen segítségével gyorsan behozta a lemaradását. Eközben csomagolni kezdett. Tay erős lány volt, ám most nem volt olyan este, hogy ne sírva aludt volna el.
Tay az elutazása előtt vagy Jennél, vagy Ashnél, esetleg a Jonas-házban töltötte az idejét. Mikor egyik este hazaért, egy szép, barna hajú nőt látott a nappaliban, miközben a szüleivel beszélt.
-… a fellépések, a turnék. Végre beindulhatna a karrierje. –mondta épp mikor Tay belépett. –Áhh, szia Taylor. Mi még nem találkoztunk. Denise Jonas vagyok, Nickék anyukája.
-Jó napot, Mrs. Jonas! –köszönt Tay meglepetten.
-Tay, Denise azért jöt… -kezdte az anyja.
-Elmondhatom én? –kérdezte Denise.
-Természetesen! –mondta Mr. Adams.
-A fiaim, pontosabban Nick mesélte, hogy el kell költöznöd. És a férjem, Kevin azt mondta, hogy nagyon tehetséges vagy, és a Hollywood records és ő is szeretné ha befejeznéd a CD-t és a fiúk következő turnéján te lennél az előénekes.
Tay nem tudott megszólalni, ezért Denise folytatta:
-Ezért megbeszéltem a szüleiddel, hogy ha te is beleegyeznél, az elkövetkező 2 évre, míg a papád Londonba dolgozik, te hozzánk költözhetnél.
Taylor érezte, hogy le kell ülnie.
-Hogy én… a Jonas-házba…-kezdte, majd végre hangjára talált. –Azt akarja mondani, hogy költözzek magukhoz? kérdezte Tay.
-Csak ha szeretnél! –felelte Denise mosolyogva.
-Ez azt jelenti, hogy Kaliforniában maradhatok? Ashleyvel, Jennel, Nickkel, Joeval és a többiekkel? –sorolta Tay.
-Igen azt! Bár részt kell venned a turnékban és jól kell vizsgáznod! –mondta Mr. Adams.
-Anya… apa… ti megengeditek? –Taylor hangja teli volt reménnyel.
-Nagyon szeretünk kicsim, és iszonyúan fogsz hiányozni, de igazad van. Neked itt van az életed, és a barátaid. Nagyon jó barátaid, ahogy látom. És Denise azt mondja Londonban is fogtok turnézni. –mondta az anyja a könnyeivel küszködve.
-Taylor, mit felelsz? –kérdezte Denise.
-Igen, nagyon szívesen költöznék magukhoz. –mondta Tay boldogan.
-Jó, mert már kész a szobád. Akkor már csak két dolgot szeretnék kérni tőled. Először is, még ne szólj a fiúknak kérlek. Meglepetésnek szánom. Másodszor: kérlek szólíts Denisenek. –nevetett az asszony.
29.fejezet
Nick tudta, hogy ostobán viselkedik, mégse tudta megállni:
-Tehát ezért! Ezért mondtad, hogy legyek csak a barátja. Mert magadnak akarod! –Nick szinte ordított.
-Hát t |
30. fejezet
-Értem! És mit szeretnél, mit tegyek? –Denise nagyon sajnálta a fiát és Tayt is, bár még nem ismerte.
-Ne engedd, hogy elvigyék! Kérd meg a szüleit, hogy hagyják itt! –sorolta Nick.
-Ohh, kicsim… ez nem így megy. Ez az ő magánügyük! Nem avatkozhatok csak úgy bele. Ha csak… -kezdte Denise, majd felkapta a táskáját és kirohant a házból.
Nick ott maradt és kezdte sejteni, hogy egyáltalán nem érti a nőket.
Tay másnap megjelent a próbán, de még szomorúbb volt, mint előző nap. De Nick se volt fényes állapotban, sőt Joe, Jen és Ashley sem.
Mivel Tay a verseny és a próbák miatt sokat halasztott, ezért szerdától újból iskolába járt. Szerencsére Ash és Jen segítségével gyorsan behozta a lemaradását. Eközben csomagolni kezdett. Tay erős lány volt, ám most nem volt olyan este, hogy ne sírva aludt volna el.
Tay az elutazása előtt vagy Jennél, vagy Ashnél, esetleg a Jonas-házban töltötte az idejét. Mikor egyik este hazaért, egy szép, barna hajú nőt látott a nappaliban, miközben a szüleivel beszélt.
-… a fellépések, a turnék. Végre beindulhatna a karrierje. –mondta épp mikor Tay belépett. –Áhh, szia Taylor. Mi még nem találkoztunk. Denise Jonas vagyok, Nickék anyukája.
-Jó napot, Mrs. Jonas! –köszönt Tay meglepetten.
-Tay, Denise azért jöt… -kezdte az anyja.
-Elmondhatom én? –kérdezte Denise.
-Természetesen! –mondta Mr. Adams.
-A fiaim, pontosabban Nick mesélte, hogy el kell költöznöd. És a férjem, Kevin azt mondta, hogy nagyon tehetséges vagy, és a Hollywood records és ő is szeretné ha befejeznéd a CD-t és a fiúk következő turnéján te lennél az előénekes.
Tay nem tudott megszólalni, ezért Denise folytatta:
-Ezért megbeszéltem a szüleiddel, hogy ha te is beleegyeznél, az elkövetkező 2 évre, míg a papád Londonba dolgozik, te hozzánk költözhetnél.
Taylor érezte, hogy le kell ülnie.
-Hogy én… a Jonas-házba…-kezdte, majd végre hangjára talált. –Azt akarja mondani, hogy költözzek magukhoz? kérdezte Tay.
-Csak ha szeretnél! –felelte Denise mosolyogva.
-Ez azt jelenti, hogy Kaliforniában maradhatok? Ashleyvel, Jennel, Nickkel, Joeval és a többiekkel? –sorolta Tay.
-Igen azt! Bár részt kell venned a turnékban és jól kell vizsgáznod! –mondta Mr. Adams.
-Anya… apa… ti megengeditek? –Taylor hangja teli volt reménnyel.
-Nagyon szeretünk kicsim, és iszonyúan fogsz hiányozni, de igazad van. Neked itt van az életed, és a barátaid. Nagyon jó barátaid, ahogy látom. És Denise azt mondja Londonban is fogtok turnézni. –mondta az anyja a könnyeivel küszködve.
-Taylor, mit felelsz? –kérdezte Denise.
-Igen, nagyon szívesen költöznék magukhoz. –mondta Tay boldogan.
-Jó, mert már kész a szobád. Akkor már csak két dolgot szeretnék kérni tőled. Először is, még ne szólj a fiúknak kérlek. Meglepetésnek szánom. Másodszor: kérlek szólíts Denisenek. –nevetett az asszony.
29.fejezet
Nick tudta, hogy ostobán viselkedik, mégse tudta megállni:
-Tehát ezért! Ezért mondtad, hogy legyek csak a barátja. Mert magadnak akarod! –Nick szinte ordított.< |
[208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
